Әнуарбек Бейсембайұлы Үмбетбаев (20 наурыз 1914, қазіргі Алматы қаласы — 11 желтоқсан 1973, сонда) — әнші (лирикалық-драммалық тенор), Қазақстанның халық артисі (1947), Сталиндік сыйлықтың лауреаты (1949).
Әнуарбек Бейсембайұлы Үмбетбаев | |||||
| |||||
Негізгі ақпарат | |||||
---|---|---|---|---|---|
Туған күні | |||||
Туған жері | |||||
Қайтыс болған күні | 11 желтоқсан 1973 (59 жас) | ||||
Қайтыс болған жері | |||||
Мемлекет | |||||
Мамандықтары | |||||
Дауыс түрі | лирикалы-драмалық тенор | ||||
Ұжымдары | |||||
Марапаттары |
|
Еңбек жолы
- 1949-51 жылдары Қазақ консерваториясында (Курганов класы бойынша) оқыды.
- Әншілік өнер жолын 20 ғасырдың 30-жылдары жаңадан ұйымдасқан Қазақ радиосынан бастады.
- 1935 жылы Қазақтың атты әскер полкінің ансамблінде әнші болды.
- Сол жылы Ташкентте өткен әскери округтың фестиваліне қатысып, 1-жүлде алды. 1937 жылы Қазақтың опера және балет театры жанындағы 2 жылдық студияны бітіргеннен кейін, сол театрда қызмет етті. Үмбетбаев өз өнерімен қазақтың ұлттық опера жанрының өсіп дамуына белсене ат салысты. Қазақ театрының ірге тасын қалаушы мәдениет қайраткерлері Ж.Шанин, К.Байсейітова, Қ.Жандарбеков, Қ.Байсейітов, М.Ержанов, Ү.Тұрдықұлова, тағы басқалармен бірте еңбек етіп, өзінің әншілік-актерлік шеберлігін шыңдады.
Ойнаған рөлдері
Ол 40-қа жуық музыкалық образдар жасады. Мысалы, Біржан (Төлебаевтың "Біржан - Сарасында", Айдар, Төлеген (Жұбанов пен Хамидидің "Абай" мен "Төлеген Тоқтаровында"), Тарғын (Брусиловскийдің "Ер Тарғынында"), Бақи (Қожамияровтың "Назугумында"), Хозе (Бизенің "Карменінде"), Пинкертон (Пуччинидің "Чио-чиосанында"), Каварадосси (Вердидің "Тоскасында"), Жек (Жигановтың "Алтыншашында"), тағы басқа.
Сондай-ақ Үмбетбаев қазақтың халық әндерін ("Ағашаяқ", "Аққұм", "Қаракөз", "Бурылтай"), қазақ композиторның шығармаларын бабына келтіре орыңдады.
Марапаттары
- Еңбек Қызыл Ту
- "Құрмет белгісі" ордендерімен
- бірнеше медальмен марапатталған.
Дереккөздер
- Баспа бас директоры:Әшірбек Көпіш Бәйдібек баба - Алып бәйтерек ұрпақтарының шежіресі. Жаныс — Алматы: Издательство Өнер, 2004. — 992 б. — ISBN 9965-595-78-Х.
- Жетісу энциклопедия. - Алматы: «Арыс» баспасы, 2004 жыл. — 712 бет + 48 бет түрлі түсті суретті жапсырма. ISBN 9965-17-134-3
- Қазақ мәдениеті. Энциклопедиялық анықтамалық. Алматы: “Аруна Ltd.” ЖШС, 2005 ISBN 9965-26-095-8
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер
Әnuarbek Bejsembajuly Үmbetbaev 20 nauryz 1914 kazirgi Almaty kalasy 11 zheltoksan 1973 sonda әnshi lirikalyk drammalyk tenor Қazakstannyn halyk artisi 1947 Stalindik syjlyktyn laureaty 1949 Әnuarbek Bejsembajuly ҮmbetbaevNegizgi akparatTugan kүni20 nauryz 1914 1914 03 20 Tugan zheriAlmaty Resej imperiyasyҚajtys bolgan kүni11 zheltoksan 1973 1973 12 11 59 zhas Қajtys bolgan zheriAlmaty Қazak KSRMemleket KSROMamandyktaryopera әnshisiDauys tүrilirikaly dramalyk tenorҰzhymdaryAbaj atyndagy ҚMOBTMarapattary Dulat tajpasynyn Zhanys ruynan Enbek zholy1949 51 zhyldary Қazak konservatoriyasynda Kurganov klasy bojynsha okydy Әnshilik oner zholyn 20 gasyrdyn 30 zhyldary zhanadan ujymdaskan Қazak radiosynan bastady 1935 zhyly Қazaktyn atty әsker polkinin ansamblinde әnshi boldy Sol zhyly Tashkentte otken әskeri okrugtyn festivaline katysyp 1 zhүlde aldy 1937 zhyly Қazaktyn opera zhәne balet teatry zhanyndagy 2 zhyldyk studiyany bitirgennen kejin sol teatrda kyzmet etti Үmbetbaev oz onerimen kazaktyn ulttyk opera zhanrynyn osip damuyna belsene at salysty Қazak teatrynyn irge tasyn kalaushy mәdeniet kajratkerleri Zh Shanin K Bajsejitova Қ Zhandarbekov Қ Bajsejitov M Erzhanov Ү Turdykulova tagy baskalarmen birte enbek etip ozinin әnshilik akterlik sheberligin shyndady Ojnagan rolderiOl 40 ka zhuyk muzykalyk obrazdar zhasady Mysaly Birzhan Tolebaevtyn Birzhan Sarasynda Ajdar Tolegen Zhubanov pen Hamididin Abaj men Tolegen Toktarovynda Targyn Brusilovskijdin Er Targynynda Baki Қozhamiyarovtyn Nazugumynda Hoze Bizenin Karmeninde Pinkerton Puchchinidin Chio chiosanynda Kavaradossi Verdidin Toskasynda Zhek Zhiganovtyn Altynshashynda tagy baska Sondaj ak Үmbetbaev kazaktyn halyk әnderin Agashayak Akkum Қarakoz Buryltaj kazak kompozitornyn shygarmalaryn babyna keltire oryndady MarapattaryEnbek Қyzyl Tu Қurmet belgisi ordenderimen birneshe medalmen marapattalgan DerekkozderBaspa bas direktory Әshirbek Kopish Bәjdibek baba Alyp bәjterek urpaktarynyn shezhiresi Zhanys Almaty Izdatelstvo Өner 2004 992 b ISBN 9965 595 78 H Zhetisu enciklopediya Almaty Arys baspasy 2004 zhyl 712 bet 48 bet tүrli tүsti suretti zhapsyrma ISBN 9965 17 134 3 Қazak mәdenieti Enciklopediyalyk anyktamalyk Almaty Aruna Ltd ZhShS 2005 ISBN 9965 26 095 8