Аффинаж(фр. affinage) — металдарды қоспаларынан ажырату және бөлектеу жолымен өте таза асыл металдар алудың металлургиялық процесі, рафинациялаудың бір түрі. Оның құрғақ, сулы және электролиттік әдісімен алтын мен күміс, ал сулы төсілімен палладий, иридий, родий және т.б. металдар алынады. Құрғақ әдісте балқытылған металл хлормен немесе күкіртпен өнделеді, ол тек алтын және күміс алу үшін пайдаланылады. Аффинаж нәтижесінде алынған алтынның тазалығы 99,65%, күмісте 99,90% болады.
Қызықты мәлімет
Әлемде табылатын алтынның 70 %-ы Швейцарияның аффинаждау зауыттарында тазартылады.
Дереккөздер
- Қазақ тілі терминдерінің салалық ғылыми түсіндірме сөздігі: Химия. Н.Нұрахметов, А.Ниязбаева, Р.Рысқалиева, Н.Далабаева. — Алматы: "Мектеп" баспасы, 2007. — 336 бет. ISBN 9965-36-416-8
- Наша газета, Золото Швейцарии: http://nashagazeta.ch/news/14307
Бұл — мақаланың бастамасы. Бұл мақаланы толықтырып, дамыту арқылы, Уикипедияға көмектесе аласыз. Бұл ескертуді дәлдеп ауыстыру қажет. |
Бұл мақалада еш сурет жоқ. Мақаланы жетілдіру үшін қажетті суретті енгізіп көмек беріңіз. Суретті қосқаннан кейін бұл үлгіні мақаладан аластаңыз.
|
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер
Affinazh fr affinage metaldardy kospalarynan azhyratu zhәne bolekteu zholymen ote taza asyl metaldar aludyn metallurgiyalyk procesi rafinaciyalaudyn bir tүri Onyn kurgak suly zhәne elektrolittik әdisimen altyn men kүmis al suly tosilimen palladij iridij rodij zhәne t b metaldar alynady Қurgak әdiste balkytylgan metall hlormen nemese kүkirtpen ondeledi ol tek altyn zhәne kүmis alu үshin pajdalanylady Affinazh nәtizhesinde alyngan altynnyn tazalygy 99 65 kүmiste 99 90 bolady Қyzykty mәlimetӘlemde tabylatyn altynnyn 70 y Shvejcariyanyn affinazhdau zauyttarynda tazartylady DerekkozderҚazak tili terminderinin salalyk gylymi tүsindirme sozdigi Himiya N Nurahmetov A Niyazbaeva R Ryskalieva N Dalabaeva Almaty Mektep baspasy 2007 336 bet ISBN 9965 36 416 8 Nasha gazeta Zoloto Shvejcarii http nashagazeta ch news 14307 Bul makalanyn bastamasy Bul makalany tolyktyryp damytu arkyly Uikipediyaga komektese alasyz Bul eskertudi dәldep auystyru kazhet Bul makalada esh suret zhok Makalany zhetildiru үshin kazhetti suretti engizip komek beriniz Suretti koskannan kejin bul үlgini makaladan alastanyz Suretti mynnan tabuga bolady osy makalanyn takyrybyna bajlanysty suret Ortak korda tabyluy mүmkin makalanyn ozge til uikilerindegi nuskalaryn karap koriniz oziniz zhasagan suretti zhүkteniz avtorlyk kukykpen korgalgan suret kospanyz