Кордоба әмірлігі (араб.: إمارة قرطبة , ис. Emirato de Córdoba) — Пиреней түбегі аумағында, ортағасырлық Испанияда болған исламдық мемлекет (756-929).
Кордоба әмірлігі араб.: إمارة قرطبة ис. Emirato de Córdoba | |||||||
| |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||
Тіл(дер)і | арабша, | ||||||
Діні | ислам | ||||||
Басқару формасы | монархия | ||||||
Династиясы | Умәйя әулеті | ||||||
Әмір | |||||||
- 756—788 | I Әбдіррахман | ||||||
- 788—796 | I Хишам | ||||||
- 796—822 | I әл-Хәкім | ||||||
- 822—852 | II Әбдіррахман | ||||||
- 852—886 | |||||||
- 886—888 | |||||||
- 888—912 | |||||||
- 912—929 | III Әбдіррахман | ||||||
Тарихы | |||||||
- 756 | Әмірліктің құрылуы | ||||||
- 929 | Кордоба халифатына айналуы | ||||||
Мемлекеттің негізін 756 жылы әмір атағын алған Умәйятардың ұрпағы I Әбдіррахман салды.
Кордоба әмірлігі құрылғанға дейінгі Испания
711-718 жылдары Пиреней түбегін мұсылмандар тез жаулап алғаннан кейін Умәйя халифатының құрамына кіретін шет аймақ құрылды. Оның «уәли» немесе «әмір» лауазымына ие болған билеушілерінің резиденциясы Кордоба қаласы болды. Бастапқыда испан әмірін халифаға бағынатын африкалық наменгер тағайындады.
Иберияның барлық мұсылмандары қалаларда тұратын арабтар, ауылда тұратын берберлер және әскерлерде басым болған сириялықтар болып бөлінді. Бұл халықтар I Әбдіррахман шыққанға дейін билік үшін өзара күресті.
Кордоба әмірлігі
750 жылы Аббастар Умейятарды құлатқаннан кейін бұл отбасы жойылды. Оның тірі қалған өкілдерінің бірі Мысырға, кейінірек Мағрибке қашты. Бірақ ол жерлерге бекінуге тырысқаннан нәтиже шықпады. 755 жылдың аяғында Әбдіррахман Испанияға келіп, Кордобаны басып алып, өзін әмір деп жариялады. Бастапқыда ол Испаниядағы Аббастардың билігін ресми түрде мойындады, бірақ 765 жылғы қақтығыстардан кейін мешіттердегі жұма уағыздарында Аббастар туралы атауға тыйым салынды. Ол билігінің көп бөлігін христиандармен күресумен өткізді.
Дегенмен, тәуелсіз әмірліктің нағыз құрушысы уәзірлердің өкілеттіктерін ретке келтірген және түбектің өте жылдам исламдануына қол жеткізген, мұсылман елдеріндегі христиандардың санын айтарлықтай қысқартқан II Әбдіррахман болды.
Арабтар мен берберлер арасындағы билік үшін күрес тәуелсіз әмірлік құрылғаннан кейін де тоқтамады, бұл кейінірек әкелген христиан патшалықтарына мүмкіндік берді.
912 жылы III Әбдіррахман таққа отырған кезде әмірліктің саяси құлдырауы айқын шындық болды. III Әбдіррахман көтерілістерді тоқтатып, христиан жерлеріне жорықтар жасады. Ал 929 жылы өзін халифа деп жариялады.
Әдебиет
- Хижри бойынша I-VII ғасырлардағы мұсылман мемлекеттерінің шежіресі — 2-е, испр. и доп. — М.: Умма, 2004. — Б. 233—236. — 445 б. — 5000 таралым. — ISBN 5-94824-111-4.
- Рыжов К. Әлемнің барлық монархтары. VII-XV ғ. Мұсылмандық Шығыс — М.: Вече, 2004. — Б. 330—333. — 544 б. — 3000 таралым. — ISBN 5-94538-301-5.
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер
Kordoba әmirligi arab إمارة قرطبة is Emirato de Cordoba Pirenej tүbegi aumagynda ortagasyrlyk Ispaniyada bolgan islamdyk memleket 756 929 Kordoba әmirligi arab إمارة قرطبة is Emirato de Cordoba 756 929 bajrakTil der i arabsha Dini islamBaskaru formasy monarhiyaDinastiyasy Umәjya әuletiӘmir 756 788 I Әbdirrahman 788 796 I Hisham 796 822 I әl Hәkim 822 852 II Әbdirrahman 852 886 886 888 888 912 912 929 III ӘbdirrahmanTarihy 756 Әmirliktin kuryluy 929 Kordoba halifatyna ajnaluy Memlekettin negizin 756 zhyly әmir atagyn algan Umәjyatardyn urpagy I Әbdirrahman saldy Kordoba әmirligi kurylganga dejingi Ispaniya711 718 zhyldary Pirenej tүbegin musylmandar tez zhaulap algannan kejin Umәjya halifatynyn kuramyna kiretin shet ajmak kuryldy Onyn uәli nemese әmir lauazymyna ie bolgan bileushilerinin rezidenciyasy Kordoba kalasy boldy Bastapkyda ispan әmirin halifaga bagynatyn afrikalyk namenger tagajyndady Iberiyanyn barlyk musylmandary kalalarda turatyn arabtar auylda turatyn berberler zhәne әskerlerde basym bolgan siriyalyktar bolyp bolindi Bul halyktar I Әbdirrahman shykkanga dejin bilik үshin ozara kүresti Kordoba әmirligi750 zhyly Abbastar Umejyatardy kulatkannan kejin bul otbasy zhojyldy Onyn tiri kalgan okilderinin biri Mysyrga kejinirek Magribke kashty Birak ol zherlerge bekinuge tyryskannan nәtizhe shykpady 755 zhyldyn ayagynda Әbdirrahman Ispaniyaga kelip Kordobany basyp alyp ozin әmir dep zhariyalady Bastapkyda ol Ispaniyadagy Abbastardyn biligin resmi tүrde mojyndady birak 765 zhylgy kaktygystardan kejin meshitterdegi zhuma uagyzdarynda Abbastar turaly atauga tyjym salyndy Ol biliginin kop boligin hristiandarmen kүresumen otkizdi Degenmen tәuelsiz әmirliktin nagyz kurushysy uәzirlerdin okilettikterin retke keltirgen zhәne tүbektin ote zhyldam islamdanuyna kol zhetkizgen musylman elderindegi hristiandardyn sanyn ajtarlyktaj kyskartkan II Әbdirrahman boldy Arabtar men berberler arasyndagy bilik үshin kүres tәuelsiz әmirlik kurylgannan kejin de toktamady bul kejinirek әkelgen hristian patshalyktaryna mүmkindik berdi 912 zhyly III Әbdirrahman takka otyrgan kezde әmirliktin sayasi kuldyrauy ajkyn shyndyk boldy III Әbdirrahman koterilisterdi toktatyp hristian zherlerine zhoryktar zhasady Al 929 zhyly ozin halifa dep zhariyalady ӘdebietHizhri bojynsha I VII gasyrlardagy musylman memleketterinin shezhiresi 2 e ispr i dop M Umma 2004 B 233 236 445 b 5000 taralym ISBN 5 94824 111 4 Ryzhov K Әlemnin barlyk monarhtary VII XV g Musylmandyk Shygys M Veche 2004 B 330 333 544 b 3000 taralym ISBN 5 94538 301 5