Абхазия Социалистік Кеңес Республикасы (қысқаша Абхазия СКР, АСКР; абх. Советтә Социалисттә Республика Аҧсны) — бұрынғы тәуелсіз кеңестік социалистік республика. 1921 жылы 16 желтоқсанда арнайы одақтық шартқа қол қойылғаннан кейін Грузиямен бірігіп, «шарттық» социалистік республика мәртебесін алды, осылайша Грузиямен тең жағдайда, автономиясыз біріктірілді. Грузия КСР арқылы КСФКР құрамына кірді.
Абхазия Социалистік Кеңес Республикасы абх. Советтә Социалисттә Республика Аҧсны | |||||||||
| |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||
Ұраны «Барлық елдердің пролетарлары, бірігіңдер!» Апролетарца аτ̆ѵлақуа ӡег̆ѵ рҿѵ iqoy, щҿeiдѵщкѵл! | |||||||||
Әнұраны « | |||||||||
Абхазия СКР 1931 жылы | |||||||||
Астанасы | |||||||||
Ірі қалалары | , Гагра | ||||||||
Тіл(дер)і | абхаз және орыс | ||||||||
Аумағы | 8600 км² | ||||||||
Халқы | 201 000 (бағалау 1926; негізінен грузиндер, абхаздар, армяндар, орыстар және гректер) | ||||||||
Басқару формасы | Кеңестік социалистік республика | ||||||||
Халық комиссарлар кеңесінің төрағасы | |||||||||
- | |||||||||
Халық тығыздығы | 23,4 адам/км² | ||||||||
![image](https://www.wp1.kk-kz.nina.az/image/aHR0cHM6Ly93d3cud3AxLmtrLWt6Lm5pbmEuYXovaW1hZ2UvYUhSMGNITTZMeTkxY0d4dllXUXVkMmxyYVcxbFpHbGhMbTl5Wnk5M2FXdHBjR1ZrYVdFdlkyOXRiVzl1Y3k5MGFIVnRZaTltTDJabUwwTlBRVjl2Wmw5MGFHVmZRV0pyYUdGNmFXRmZKVEk0TVRreU1TMHhPVEkxSlRJNUxuTjJaeTh5TURCd2VDMURUMEZmYjJaZmRHaGxYMEZpYTJoaGVtbGhYeVV5T0RFNU1qRXRNVGt5TlNVeU9TNXpkbWN1Y0c1bi5wbmc=.png)
Аяғында «Абхазия Автономиялы Социалистік Кеңес Республикасы» (1931 жылы 19 ақпан – 1936 жылы 5 желтоқсан) немесе «Келісімді Абхаз Кеңестік Социалистік Республикасы» (1930 жылы 17 сәуір – 1936 жылы 5 желтоқсан) деп аталды. 1936 жылы 5 желтоқсанда «Абхаз Автономиялы Кеңестік Социалистік Республикасы» деп аталды. 1992 жылы 23 шілдеде «Абхазия Республикасы» болып өзгертілді.
Тарихы
Кеңес өкіметінің орнауы
1921 жылы 4 наурызда Абхазияда Кеңес өкіметі орнады. Абхазияның жоғары лауазымды шенеуніктерінің басқосуында қандай болуі керек деген мәселе көтеріліп, делегаттар бірауыздан мынадай пікірге келді:
- Абхазия Социалистік Кеңес Республикасы болып жариялануы керек;
- Кеңестік Абхазия бүкілресейлік федерацияның тікелей бөлігі болуы керек;
- Абхазиядағы жалпы саясат буржуазия мен шаруаларға қатысты орташа сақтық танытуы керек.
Ресей халықтары құқықтарының Декларациясын басшылыққа ала отырып, 1921 жылы 26 наурызда РКП(б) Ұйымбюросы мен Абхазия ревкомның кеңейтілген отырысында Абхазияны Кеңестік Социалистік Республикасы деп жариялау туралы шешім қабылданды. Тәуелсіз Абхазия Социалистік Кеңес Республикасы 1921 жылы 31 наурызда жарияланды. Батуми кеңесінің Абхазиядағы Кеңес өкіметі мен Коммунистік партиясының құрылымы туралы хаттамасында былай делінген:
“ | Тыңдалды: Кеңестік билік пен Абхазия Коммунистік партиясының құрылымы туралы. Қаулы қабылданды: Абхазия Кеңестерінің съезіне дейін Кеңестік Абхазияның РКФСР немесе Грузия КСР федерациясы туралы мәселе ашық қалдырылып, Абхазия Социалистік Кеңес Республикасы болып жарияланды. Конференция алдындағы партия ұйымы Абхазиядағы РКП ұйымбюросы деп аталды және РКП ОК Кавбюросының нұсқаулары бойынша жұмыс істеді. Ұйымбюро Грузия мен Абхазия халықтарының арасында меньшевиктер тудырған ұлтаралық араздықты жою үшін пәрменді шаралар қабылдады.'' | ” |
Бірақ 1921 жылдың 21 мамырында Грузия СКР Революциялық комитеті Абхазия СКР тәуелсіздігін мойындап, Грузия социалистік кеңес республикасы революциялық комитетінің Абхазия социалистік кеңес республикасының тәуелсіздігі туралы Декларациясын қабылдады. Міне, осы құжаттың мәтінінен үзінділер:
“ | Меньшевиктер үкіметі грузин буржуазиясының үкіметі бола отырып, Грузияның еңбекші халқын басып-жаншумен бірге Грузияның жекелеген ұлттары, осы аумақта ғасырлар бойы өмір сүрген ұлттар арасында жан түршігерлік қайшылық тудырған ұлттық азшылықтардың революциялық бастамасының кез келген көрінісін ерекше күшпен басып тастады. Ал Кеңес үкіметі езгі ұстанымына қарсы ұлтқа бөлінбей барлық еңбектенуші адамдарының теңдігі мен туысқандық одағын қояды. Ұлы Қазан төңкерісі жариялаған ұлттардың өз тағдырын өзі билеу құқығын ұлттық наным-сенімдерді жоюдың және еңбекшілердің нағыз одағын нығайтудың бірден-бір шынайы құралы деп санайды. Осыны негізге ала отырып, Грузия социалистік кеңес республикасының революциялық комитеті тәуелсіз Абхазия социалистік кеңес республикасының құрылғанын мойындап, құптайды... Грузия СКР Ревкомы. | ” |
1921 жылы 5 қазанда РКП (б) Абхазиядағы Ұйымбюросының Пленумы мен Ревкомның жоғарғы лауазымды адамдарының кеңейтілген отырысында Абхазия СКР тәуелсіздігі туралы мәселе бойынша қаулы қабылданды:
“ | РКП-ның ұлт мәселесі жөніндегі бағдарламасынан, РКП V съезі бекіткен жаңа экономикалық саясаттан, бір жағынан, меньшевиктер билігі кезінде қалыптасқан грузин және абхаз халықтарының ұлттық қатынастарының хақтарынан, екінші жағынан, жиналыс 28 наурыздағы Батуми жиналысының қаулысын және Грузревкомның 21 мамырдағы Абхазия СКР тәуелсіздігі туралы декларациясын толығымен мақұлдайды. Сонымен қатар, бір жағынан, Абхазияның үйлесімсіз экономикалық қуатымен қатар оның халқының аз болуын, грузин халқымен әдет-ғұрып бойынша және тарихи байланыстылығын ескере отырып, экономиканың ортақтығы және Грузия мен Абхазияның экономикалық ұйқас саясаты, екінші жағынан, жиын Грузия СКР мен Абхазия арасында тығыз қарым-қатынас орнатуды қажет деп санап, жақын арада екі республиканың да кеңестенетінін ескере отырып - жиын енді Грузия мен Абхазия арасындағы көрсетілген байланысты екі одақтық республика арасындағы тең құқықты ресми шарт арқылы рәсімдеу қажет деп санайды. | ” |
Грузияға қосылуы
![image](https://www.wp1.kk-kz.nina.az/image/aHR0cHM6Ly93d3cud3AxLmtrLWt6Lm5pbmEuYXovaW1hZ2UvYUhSMGNITTZMeTkxY0d4dllXUXVkMmxyYVcxbFpHbGhMbTl5Wnk5M2FXdHBjR1ZrYVdFdlkyOXRiVzl1Y3k5MGFIVnRZaTgyTHpZMEwxTnZkbWxsZEY5allYVmpZWE4xY3pFNU1qSXVjRzVuTHpJMU1IQjRMVk52ZG1sbGRGOWpZWFZqWVhOMWN6RTVNakl1Y0c1bi5wbmc=.png)
1921 жылы 16 желтоқсанда Абхазия СКР мен халықаралық құқық субъектілері ретінде одақтық шартқа қол қойып, оған сәйкес федералдық шарттық негізде Грузия Республикасымен бірікті. 1922 жылы 13 желтоқсанда сол арқылы Абхазия Күнгей Кавказ федерациясына кірді.
1921 жылғы 16 желтоқсандағы Грузия Социалистік Кеңес Республикасы мен Абхазия Социалистік Кеңес Республикасы арасындағы одақтық шарттың 1-тармағына сәйкес Грузия мен Абхазия Социалистік Кеңес Республикалары әскери-саяси, қаржылық және экономикалық одаққа кірді. Сонымен бірге, аталған мақсаттарға қол жеткізу үшін тараптар бірқатар аумақтарды біріккен деп жариялады, сол арқылы олар бірлескен басқару аймақтарына айналды. Осылайша, Абхазия мен Грузия арасындағы мемлекеттік-құқықтық қатынастар шарттық негізде пайда болды және Одақтық шартқа қол қойылған кезде Абхазия мен Грузия құқықтық жағынан бір-бірімен байланысы жоқ тең құқылы мемлекеттер болды. 4-тармақта Абхазияның Күнгей Кавказ федерациясына Грузия арқылы енетіні, бұл оған өз орындарының үштен бірін беретіні айтылған.
Бұл шартты 1922 жылы ақпанда Абхазия Кеңестерінің бірінші съезі бекітті, онда ол үлкен дау тудырды. Абхазия басшылары орталық большевиктік өкіметтің қысымымен делегаттарды шарттың Абхазия тәуелсіздігіне қауіп төндірмейтініне сендіруге мәжбүр болды. Сонымен, Халық Комиссарлар Кеңесінің төрағасы Н.Лакоба өз сөзінде съезд делегаттарын тыныштандырып:
“ | Грузия Абхазияның тәуелсіздігін алып жатқан жоқ. Егер Грузия тартып алатын болса, РКП революциясының штабына, Бүкілресейлік Орталық Атқару Комитетіне, жолдас Ленинге жүгінеміз. Кеңес өкіметі бола тұра Абхазияның еңбекші халқының тәуелсіздігін ешкім тартып ала алмайды. | ” |
Сонымен қатар, Абхазия Республикасының бірқатар өкілеттіктері Грузиямен бірлескен басқару берілгенімен, Абхазия КСР-нің егемендігі, оның аумақтық тұтастығы сақталды.
Абхаз АКСР
1931 жылы 19 ақпанда Абхазия СКР автономиялық республика болып өзгертілді. Республиканың мәртебесін төмендету «автономиялық республикалар мен облыстардың мемлекеттік аппаратын қайта құру» ұранымен жүзеге асырылды. 1930 жылы сәуірде Абхазия Орталық Атқару Комитетінің сессиясында Абхазия мен Грузия арасындағы одақтық шарт туралы мәселе қаралып, бір мәселе – Абхазияны Грузиямен біріктіру туралы мәселені қоспағанда, шарттың өзі маңыздылығын жоғалтты деген қорытындыға келді.
Шипажайлары
Абхазия СКР қалалары мен елді мекендері: , Гагра, , (Псыртсха), , шипажайлар болып табылады.
Елтаңбасы
![image](https://www.wp1.kk-kz.nina.az/image/aHR0cHM6Ly93d3cud3AxLmtrLWt6Lm5pbmEuYXovaW1hZ2UvYUhSMGNITTZMeTkxY0d4dllXUXVkMmxyYVcxbFpHbGhMbTl5Wnk5M2FXdHBjR1ZrYVdFdlkyOXRiVzl1Y3k5MGFIVnRZaTgwTHpReUwwTnZZWFJmYjJaZllYSnRjMTl2Wmw5MGFHVmZRV0pyYUdGNmFXRnVYMU5UVWk1d2JtY3ZNVGd3Y0hndFEyOWhkRjl2Wmw5aGNtMXpYMjltWDNSb1pWOUJZbXRvWVhwcFlXNWZVMU5TTG5CdVp3PT0ucG5n.png)
1925 жылы Абхазия Кеңестік Социалистік Республикасының мемлекеттік елтаңбасы:
Абхазия Кеңестік Социалистік Республикасының Мемлекеттік елтаңбасы абхаз тілінде – «СССР Апсны» абх. «Абхазия СКР») деген жазуы бар Абхазия табиғат көрінісінің фонындағы алтын орақ пен балғаның бейнесінен тұрады. Жоғарғы жағында күн сәулесіндегі қызыл бес бұрышты жұлдыз орналасқан. Елтаңба жүгері, темекі және жүзім шірінен бейнеленген ою-өрнекпен жиектелген және абхаз тілінде: «Апролетарцэа атэылакуа зегьы рчы икоу, шэчеидышэкыл!» («арлық елдердің пролетарлары, бірігіңдер!») деген жазуы бар қызыл жиекпен қоршалған.— Абхазия Кеңестік Социалистік Республикасының 1925 жылғы Конституциясы, XXI тарау, 115-бап.
Сілтеме
- Абхазия. Мемлекеттілік пен егемендіктің құқықтық негіздері
- Хроностағы Абхазия
- Абхазияның рәміздері
- Абхаз КСР Мұрағатталған 10 қазанның 2008 жылы.
Дереккөздер
- Конституция Грузии от 1927 г. Глава V: Келісімді Абхазия Социалистік Кеңес Республикасы туралы [1] Мұрағатталған 10 сәуірдің 2015 жылы.
- Конституция СССР 1924 года. Договор об образовании. Глава IV. Примечание. Аджария мен Абхазия — Автономиялық республикалары – және Оңтүстік Осетия, Таулы Қарабақ және Нахшыван — автономиялық облыстары – Ұлттар кеңесіне бір-бір өкілден жібереді.
- Конституция ССР Абхазии 1927 года: Абхазия Республикасы – арнайы шарт бойынша Грузия Социалистік Кеңес Республикасының және ол арқылы Күнгей Кавказ Социалистік федеративтік Кеңесінің құрамына кіретін жұмысшылар мен еңбекші шаруалардың социалистік мемлекеті. Республику.[2] Мұрағатталған 13 қазанның 2017 жылы.
- Конституция Грузии от 1927 г. Статья 83: Абхазия Социалистік Кеңес Республикасы арнайы шартқа сәйкес Грузия Социалистік Кеңес Республикасының құрамына және ол арқылы КСФКР құрамына енеді. [3] Мұрағатталған 10 сәуірдің 2015 жылы.
- Справочник по истории Коммунистической партии и Советского Союза 1898—1991.
- А. Г. Виноградов. Население России и СССР с древнейших времен по настоящее время: ДЕМОГРАФИЯ. Стр. 127.
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер
Abhaziya Socialistik Kenes Respublikasy kyskasha Abhaziya SKR ASKR abh Sovettә Socialisttә Respublika Aҧsny buryngy tәuelsiz kenestik socialistik respublika 1921 zhyly 16 zheltoksanda arnajy odaktyk shartka kol kojylgannan kejin Gruziyamen birigip sharttyk socialistik respublika mәrtebesin aldy osylajsha Gruziyamen ten zhagdajda avtonomiyasyz biriktirildi Gruziya KSR arkyly KSFKR kuramyna kirdi Abhaziya Socialistik Kenes Respublikasy abh Sovettә Socialisttә Respublika Aҧsny4 nauryz 1921 zhyly 19 akpan 1931 zhyly bajrak EltanbasyҰrany Barlyk elderdin proletarlary biriginder Aproletarca at ѵlakua ӡeg ѵ rҿѵ iqoy shҿeidѵshkѵl Әnurany source source track track track track track track track track track track track track track track track track Abhaziya SKR 1931 zhylyAstanasyIri kalalary GagraTil der i abhaz zhәne orysAumagy 8600 km Halky 201 000 bagalau 1926 negizinen gruzinder abhazdar armyandar orystar zhәne grekter Baskaru formasy Kenestik socialistik respublikaHalyk komissarlar kenesinin toragasy Halyk tygyzdygy 23 4 adam km 1921 1925 zhyldardagy Abhaziya Socialistik Kenes Respublikasynyn eltanbasy Ayagynda Abhaziya Avtonomiyaly Socialistik Kenes Respublikasy 1931 zhyly 19 akpan 1936 zhyly 5 zheltoksan nemese Kelisimdi Abhaz Kenestik Socialistik Respublikasy 1930 zhyly 17 sәuir 1936 zhyly 5 zheltoksan dep ataldy 1936 zhyly 5 zheltoksanda Abhaz Avtonomiyaly Kenestik Socialistik Respublikasy dep ataldy 1992 zhyly 23 shildede Abhaziya Respublikasy bolyp ozgertildi TarihyKenes okimetinin ornauy 1921 zhyly 4 nauryzda Abhaziyada Kenes okimeti ornady Abhaziyanyn zhogary lauazymdy sheneunikterinin baskosuynda kandaj bolui kerek degen mәsele koterilip delegattar birauyzdan mynadaj pikirge keldi Abhaziya Socialistik Kenes Respublikasy bolyp zhariyalanuy kerek Kenestik Abhaziya bүkilresejlik federaciyanyn tikelej boligi boluy kerek Abhaziyadagy zhalpy sayasat burzhuaziya men sharualarga katysty ortasha saktyk tanytuy kerek Resej halyktary kukyktarynyn Deklaraciyasyn basshylykka ala otyryp 1921 zhyly 26 nauryzda RKP b Ұjymbyurosy men Abhaziya revkomnyn kenejtilgen otyrysynda Abhaziyany Kenestik Socialistik Respublikasy dep zhariyalau turaly sheshim kabyldandy Tәuelsiz Abhaziya Socialistik Kenes Respublikasy 1921 zhyly 31 nauryzda zhariyalandy Batumi kenesinin Abhaziyadagy Kenes okimeti men Kommunistik partiyasynyn kurylymy turaly hattamasynda bylaj delingen Tyndaldy Kenestik bilik pen Abhaziya Kommunistik partiyasynyn kurylymy turaly Қauly kabyldandy Abhaziya Kenesterinin sezine dejin Kenestik Abhaziyanyn RKFSR nemese Gruziya KSR federaciyasy turaly mәsele ashyk kaldyrylyp Abhaziya Socialistik Kenes Respublikasy bolyp zhariyalandy Konferenciya aldyndagy partiya ujymy Abhaziyadagy RKP ujymbyurosy dep ataldy zhәne RKP OK Kavbyurosynyn nuskaulary bojynsha zhumys istedi Ұjymbyuro Gruziya men Abhaziya halyktarynyn arasynda menshevikter tudyrgan ultaralyk arazdykty zhoyu үshin pәrmendi sharalar kabyldady Birak 1921 zhyldyn 21 mamyrynda Gruziya SKR Revolyuciyalyk komiteti Abhaziya SKR tәuelsizdigin mojyndap Gruziya socialistik kenes respublikasy revolyuciyalyk komitetinin Abhaziya socialistik kenes respublikasynyn tәuelsizdigi turaly Deklaraciyasyn kabyldady Mine osy kuzhattyn mәtininen үzindiler Menshevikter үkimeti gruzin burzhuaziyasynyn үkimeti bola otyryp Gruziyanyn enbekshi halkyn basyp zhanshumen birge Gruziyanyn zhekelegen ulttary osy aumakta gasyrlar bojy omir sүrgen ulttar arasynda zhan tүrshigerlik kajshylyk tudyrgan ulttyk azshylyktardyn revolyuciyalyk bastamasynyn kez kelgen korinisin erekshe kүshpen basyp tastady Al Kenes үkimeti ezgi ustanymyna karsy ultka bolinbej barlyk enbektenushi adamdarynyn tendigi men tuyskandyk odagyn koyady Ұly Қazan tonkerisi zhariyalagan ulttardyn oz tagdyryn ozi bileu kukygyn ulttyk nanym senimderdi zhoyudyn zhәne enbekshilerdin nagyz odagyn nygajtudyn birden bir shynajy kuraly dep sanajdy Osyny negizge ala otyryp Gruziya socialistik kenes respublikasynyn revolyuciyalyk komiteti tәuelsiz Abhaziya socialistik kenes respublikasynyn kurylganyn mojyndap kuptajdy Gruziya SKR Revkomy 1921 zhyly 5 kazanda RKP b Abhaziyadagy Ұjymbyurosynyn Plenumy men Revkomnyn zhogargy lauazymdy adamdarynyn kenejtilgen otyrysynda Abhaziya SKR tәuelsizdigi turaly mәsele bojynsha kauly kabyldandy RKP nyn ult mәselesi zhonindegi bagdarlamasynan RKP V sezi bekitken zhana ekonomikalyk sayasattan bir zhagynan menshevikter biligi kezinde kalyptaskan gruzin zhәne abhaz halyktarynyn ulttyk katynastarynyn haktarynan ekinshi zhagynan zhinalys 28 nauryzdagy Batumi zhinalysynyn kaulysyn zhәne Gruzrevkomnyn 21 mamyrdagy Abhaziya SKR tәuelsizdigi turaly deklaraciyasyn tolygymen makuldajdy Sonymen katar bir zhagynan Abhaziyanyn үjlesimsiz ekonomikalyk kuatymen katar onyn halkynyn az boluyn gruzin halkymen әdet guryp bojynsha zhәne tarihi bajlanystylygyn eskere otyryp ekonomikanyn ortaktygy zhәne Gruziya men Abhaziyanyn ekonomikalyk ujkas sayasaty ekinshi zhagynan zhiyn Gruziya SKR men Abhaziya arasynda tygyz karym katynas ornatudy kazhet dep sanap zhakyn arada eki respublikanyn da kenestenetinin eskere otyryp zhiyn endi Gruziya men Abhaziya arasyndagy korsetilgen bajlanysty eki odaktyk respublika arasyndagy ten kukykty resmi shart arkyly rәsimdeu kazhet dep sanajdy Gruziyaga kosyluy 1921 zhyly 16 zheltoksanda Abhaziya SKR men halykaralyk kukyk subektileri retinde odaktyk shartka kol kojyp ogan sәjkes federaldyk sharttyk negizde Gruziya Respublikasymen birikti 1922 zhyly 13 zheltoksanda sol arkyly Abhaziya Kүngej Kavkaz federaciyasyna kirdi 1921 zhylgy 16 zheltoksandagy Gruziya Socialistik Kenes Respublikasy men Abhaziya Socialistik Kenes Respublikasy arasyndagy odaktyk sharttyn 1 tarmagyna sәjkes Gruziya men Abhaziya Socialistik Kenes Respublikalary әskeri sayasi karzhylyk zhәne ekonomikalyk odakka kirdi Sonymen birge atalgan maksattarga kol zhetkizu үshin taraptar birkatar aumaktardy birikken dep zhariyalady sol arkyly olar birlesken baskaru ajmaktaryna ajnaldy Osylajsha Abhaziya men Gruziya arasyndagy memlekettik kukyktyk katynastar sharttyk negizde pajda boldy zhәne Odaktyk shartka kol kojylgan kezde Abhaziya men Gruziya kukyktyk zhagynan bir birimen bajlanysy zhok ten kukyly memleketter boldy 4 tarmakta Abhaziyanyn Kүngej Kavkaz federaciyasyna Gruziya arkyly enetini bul ogan oz oryndarynyn үshten birin beretini ajtylgan Bul shartty 1922 zhyly akpanda Abhaziya Kenesterinin birinshi sezi bekitti onda ol үlken dau tudyrdy Abhaziya basshylary ortalyk bolsheviktik okimettin kysymymen delegattardy sharttyn Abhaziya tәuelsizdigine kauip tondirmejtinine sendiruge mәzhbүr boldy Sonymen Halyk Komissarlar Kenesinin toragasy N Lakoba oz sozinde sezd delegattaryn tynyshtandyryp Gruziya Abhaziyanyn tәuelsizdigin alyp zhatkan zhok Eger Gruziya tartyp alatyn bolsa RKP revolyuciyasynyn shtabyna Bүkilresejlik Ortalyk Atkaru Komitetine zholdas Leninge zhүginemiz Kenes okimeti bola tura Abhaziyanyn enbekshi halkynyn tәuelsizdigin eshkim tartyp ala almajdy Sonymen katar Abhaziya Respublikasynyn birkatar okilettikteri Gruziyamen birlesken baskaru berilgenimen Abhaziya KSR nin egemendigi onyn aumaktyk tutastygy saktaldy Abhaz AKSR Tolyk makalasy Abhaz Avtonomiyaly Kenestik Socialistik Respublikasy 1931 zhyly 19 akpanda Abhaziya SKR avtonomiyalyk respublika bolyp ozgertildi Respublikanyn mәrtebesin tomendetu avtonomiyalyk respublikalar men oblystardyn memlekettik apparatyn kajta kuru uranymen zhүzege asyryldy 1930 zhyly sәuirde Abhaziya Ortalyk Atkaru Komitetinin sessiyasynda Abhaziya men Gruziya arasyndagy odaktyk shart turaly mәsele karalyp bir mәsele Abhaziyany Gruziyamen biriktiru turaly mәseleni kospaganda sharttyn ozi manyzdylygyn zhogaltty degen korytyndyga keldi ShipazhajlaryAbhaziya SKR kalalary men eldi mekenderi Gagra Psyrtsha shipazhajlar bolyp tabylady Eltanbasy1925 31 zh eltanba 1925 zhyly Abhaziya Kenestik Socialistik Respublikasynyn memlekettik eltanbasy Abhaziya Kenestik Socialistik Respublikasynyn Memlekettik eltanbasy abhaz tilinde SSSR Apsny abh Abhaziya SKR degen zhazuy bar Abhaziya tabigat korinisinin fonyndagy altyn orak pen balganyn bejnesinen turady Zhogargy zhagynda kүn sәulesindegi kyzyl bes buryshty zhuldyz ornalaskan Eltanba zhүgeri temeki zhәne zhүzim shirinen bejnelengen oyu ornekpen zhiektelgen zhәne abhaz tilinde Aproletarcea ateylakua zegy rchy ikou shecheidyshekyl arlyk elderdin proletarlary biriginder degen zhazuy bar kyzyl zhiekpen korshalgan Abhaziya Kenestik Socialistik Respublikasynyn 1925 zhylgy Konstituciyasy XXI tarau 115 bap SiltemeAbhaziya Memlekettilik pen egemendiktin kukyktyk negizderi Hronostagy Abhaziya Abhaziyanyn rәmizderi Abhaz KSR Muragattalgan 10 kazannyn 2008 zhyly DerekkozderKonstituciya Gruzii ot 1927 g Glava V Kelisimdi Abhaziya Socialistik Kenes Respublikasy turaly 1 Muragattalgan 10 sәuirdin 2015 zhyly Konstituciya SSSR 1924 goda Dogovor ob obrazovanii Glava IV Primechanie Adzhariya men Abhaziya Avtonomiyalyk respublikalary zhәne Ontүstik Osetiya Tauly Қarabak zhәne Nahshyvan avtonomiyalyk oblystary Ұlttar kenesine bir bir okilden zhiberedi Konstituciya SSR Abhazii 1927 goda Abhaziya Respublikasy arnajy shart bojynsha Gruziya Socialistik Kenes Respublikasynyn zhәne ol arkyly Kүngej Kavkaz Socialistik federativtik Kenesinin kuramyna kiretin zhumysshylar men enbekshi sharualardyn socialistik memleketi Respubliku 2 Muragattalgan 13 kazannyn 2017 zhyly Konstituciya Gruzii ot 1927 g Statya 83 Abhaziya Socialistik Kenes Respublikasy arnajy shartka sәjkes Gruziya Socialistik Kenes Respublikasynyn kuramyna zhәne ol arkyly KSFKR kuramyna enedi 3 Muragattalgan 10 sәuirdin 2015 zhyly Spravochnik po istorii Kommunisticheskoj partii i Sovetskogo Soyuza 1898 1991 A G Vinogradov Naselenie Rossii i SSSR s drevnejshih vremen po nastoyashee vremya DEMOGRAFIYa Str 127