Солтүстік бұғысы (лат. Rangifer tarandus) – бұғылар тұқымдасына жататын сүтқоректі.
Солтүстік бұғысы Қазбалық ауқымы: Плейстоцен 620,000 BP to present | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
() | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Rangifer tarandus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
Биологиялық сипаттамасы
Бұқасының дене тұрқы 220 см-ге, биіктігі (шоқтығынан) 140 см-ге, салмағы 220 кг-ға жетеді. Солтүстік бұғының қысқы жүні бозғылт, ақшыл, ұзын, қалың жабағылы, жазда қызғылт күрең, тықыр сирек. Аяғының аша тұяғы жалпақ,, кең ашылады, сондықтан бұқа аяғы қалың қарға, батпаққа аса батпайды.
Қоректенуі мен таралуы
Солтүстік бұғы Еуропа, Азия және Солтүстік Америкада поляр аралдарын, тундраны, жазық және таулы тайганы мекендейді. Үйірлі, полигамиялы жануарлар. Қысқы оты негізінде қына, көбіне бұғы мүгі, бұта, ағаш бүршігі, бұтағы, жазда шөптесін өсімдіктер, бұта жапырағы, жидек, саңырауқұлақ. Жыл маусымына байланысты тундрадан орманды тундраға және тайганың солтүстігіне өрістейді.
Көбею
Қазан-қыркүйекте үйірге түсіп, 225 күн көтеріп, мамыр- маусымда жалқы, кейде егіз бұзаулайды, жыныстық жағынан 2- жылы жетіледі. Үйірге түсіп шыққан бұқасының мүйізі түсіп, сәуір-тамызда қайта жетіледі. Сиырының мүйізі бұзаулағаннан кейін түсіп, жаңа мүйізі қыркүйекке дейін өсіп жетіледі.
Қолданылуы
Кәсіптік маңызы бар, еті, терісі пайдаланылады. Қолда өсірілетін Солтүстік бұғының тегі- жабайы Солтүстік .
Дереккөздер
- Kurtén, Björn (1968). Pleistocene Mammals of Europe. Transaction Publishers. pp. 170-177. ISBN 978-1-4128-4514-4. https://books.google.com/books?id=OsPBXSNL8ZkC&pg=PA170. Retrieved 6 тамыз 2013.
- Henttonen, H. & Tikhonov, A. (2008). Rangifer tarandus. In: 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 29 April 2010.
- Қазақ Совет энциклопедиясы, 1976 жыл, Алматы,10 том, 331 бет
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер
Soltүstik bugysy lat Rangifer tarandus bugylar tukymdasyna zhatatyn sүtkorekti Soltүstik bugysy Қazbalyk aukymy Plejstocen 620 000 BP to present Dүniesi ZhanuarlarZhamagaty HordalylarTaby SүtkorektilerYksham taby ҰrykzholdastylarSaby ZhuptuyaktylarTukymdasy CervidaeKishi tukymdasy Tegi Rangifer 1827Tүri R tarandusRangifer tarandus Linnaeus 1758 Biologiyalyk sipattamasyBukasynyn dene turky 220 sm ge biiktigi shoktygynan 140 sm ge salmagy 220 kg ga zhetedi Soltүstik bugynyn kysky zhүni bozgylt akshyl uzyn kalyn zhabagyly zhazda kyzgylt kүren tykyr sirek Ayagynyn asha tuyagy zhalpak ken ashylady sondyktan buka ayagy kalyn karga batpakka asa batpajdy Қorektenui men taraluySoltүstik bugy Europa Aziya zhәne Soltүstik Amerikada polyar araldaryn tundrany zhazyk zhәne tauly tajgany mekendejdi Үjirli poligamiyaly zhanuarlar Қysky oty negizinde kyna kobine bugy mүgi buta agash bүrshigi butagy zhazda shoptesin osimdikter buta zhapyragy zhidek sanyraukulak Zhyl mausymyna bajlanysty tundradan ormandy tundraga zhәne tajganyn soltүstigine oristejdi KobeyuҚazan kyrkүjekte үjirge tүsip 225 kүn koterip mamyr mausymda zhalky kejde egiz buzaulajdy zhynystyk zhagynan 2 zhyly zhetiledi Үjirge tүsip shykkan bukasynyn mүjizi tүsip sәuir tamyzda kajta zhetiledi Siyrynyn mүjizi buzaulagannan kejin tүsip zhana mүjizi kyrkүjekke dejin osip zhetiledi ҚoldanyluyKәsiptik manyzy bar eti terisi pajdalanylady Қolda osiriletin Soltүstik bugynyn tegi zhabajy Soltүstik DerekkozderKurten Bjorn 1968 Pleistocene Mammals of Europe Transaction Publishers pp 170 177 ISBN 978 1 4128 4514 4 https books google com books id OsPBXSNL8ZkC amp pg PA170 Retrieved 6 tamyz 2013 Henttonen H amp Tikhonov A 2008 Rangifer tarandus In 2008 IUCN Red List of Threatened Species Downloaded on 29 April 2010 Қazak Sovet enciklopediyasy 1976 zhyl Almaty 10 tom 331 bet