Аумақтық сулар – белгілі бір мемлекет иелігіне енетін, сол мемлекет аумағының бір бөлігі болып табылатын теңіз айдыны. А. с. жағалаудан 3 – 12 мильдік (бір теңіздік мильдің ұзындығы 1850 м) қашықтықтағы су айдынын қамтиды. А. с-ды пайдалану тәртібі сол мемлекеттің заңдары мен БҰҰ-ның 1982 ж. қабылдаған теңіз құқығы жөніндегі конвенциясы негізінде реттеледі. А. с. мемлекет жерінің жалғасы болып саналады. Дүние жүзінің барлық мемлекеттерінің А. с. жөніндегі халықар. келісімдерді және теңіз (көл), мұхит жағалауында орналасқан мемлекеттердің А. с. жөніндегі бекіткен заңдарын сақтай отырып, А. с. айдынын жүзіп өту құқығы берілген. Ал соғыс кемелері А. с-дан жүзіп өтуі үшін сол мемлекеттің рұқсатын алуға немесе оларды хабардар етуге міндетті.
Бұл мақалада еш сурет жоқ. Мақаланы жетілдіру үшін қажетті суретті енгізіп көмек беріңіз. Суретті қосқаннан кейін бұл үлгіні мақаладан аластаңыз.
|
Дереккөздер
Бұл мақаланы Уикипедия сапа талаптарына лайықты болуы үшін уикилендіру қажет. |
Бұл — мақаланың бастамасы. Бұл мақаланы толықтырып, дамыту арқылы, Уикипедияға көмектесе аласыз. Бұл ескертуді дәлдеп ауыстыру қажет. |
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер
Aumaktyk sular belgili bir memleket ieligine enetin sol memleket aumagynyn bir boligi bolyp tabylatyn teniz ajdyny A s zhagalaudan 3 12 mildik bir tenizdik mildin uzyndygy 1850 m kashyktyktagy su ajdynyn kamtidy A s dy pajdalanu tәrtibi sol memlekettin zandary men BҰҰ nyn 1982 zh kabyldagan teniz kukygy zhonindegi konvenciyasy negizinde retteledi A s memleket zherinin zhalgasy bolyp sanalady Dүnie zhүzinin barlyk memleketterinin A s zhonindegi halykar kelisimderdi zhәne teniz kol muhit zhagalauynda ornalaskan memleketterdin A s zhonindegi bekitken zandaryn saktaj otyryp A s ajdynyn zhүzip otu kukygy berilgen Al sogys kemeleri A s dan zhүzip otui үshin sol memlekettin ruksatyn aluga nemese olardy habardar etuge mindetti Bul makalada esh suret zhok Makalany zhetildiru үshin kazhetti suretti engizip komek beriniz Suretti koskannan kejin bul үlgini makaladan alastanyz Suretti mynnan tabuga bolady osy makalanyn takyrybyna bajlanysty suret Ortak korda tabyluy mүmkin makalanyn ozge til uikilerindegi nuskalaryn karap koriniz oziniz zhasagan suretti zhүkteniz avtorlyk kukykpen korgalgan suret kospanyz DerekkozderҚazak enciklopediyasyBul makalany Uikipediya sapa talaptaryna lajykty boluy үshin uikilendiru kazhet Bul makalanyn bastamasy Bul makalany tolyktyryp damytu arkyly Uikipediyaga komektese alasyz Bul eskertudi dәldep auystyru kazhet