Фосфор қышқылы (ортофосфор қышқылы) H3PO4, мол. м. 97,995; түссіз гигроскопиялық кристаллдар (а=0,5762 нм, b=0,4831 нм, с=1,1569 нм, =95,31°); ауада жайылады; балқу темп. 42,5°С; тығ. 1,88 г/см3; ΔH0обр.-1283 кДж/моль; Балқыған күйде асқынсалқындауға қабілетті; 150C-та қою майлы сұйықтық, -121 0C-та шынытәріздес масса түзеді. Фосфор қышқылы суда кез келген қатынаста араласады. Сұйытылған сулы ерітінділердің қышқыл дәмі бар.
Алынуы
Фосфор (V) оксидін суда еріту арқылы
- Р2О5 + ЗН2О = 2Н3РО4
Фосфоритке концентрлі қышқылмен әрекет ету арқылы
- Са3(РО4)2 + 3H2SО4(конц) = 2Н3РО4+ 3CaSО4
Фосфор қышқылы үш түрлі тұз түзеді: NaH2PО4 - натрий дигидрофосфаты; Na2HPО4 - натрий гидрофосфаты; Na3PО4 - натрий фосфаты.
Фосфор қышқылының Na, К тұздары - ортофосфаттары, гидро- және дигидрофосфаттары суда жақсы ериді.
Химиялық қасиеттері
Фосфор қышқылы тотықтырғыш қасиет көрсетпейді, қышқылдарға тән барлық реакцияларға түседі.
1) активті металдармен сутек бөле әрекеттеседі:
- 2Н3РО4 + ЗСа = Са3(РО4)2+ ЗН2↑
2) негіздік оксидтермен тұз бен су түзеді:
- 2Н3РО4 + 3MgO = Mg3(PО4)2+ ЗН2О
3) негіздермен тұз бен су түзе әрекеттеседі:
- Н3РО4 + 3NaOH = Na3PО4 + 3H2О
4) әлсіз қышқылдардың тұздарымен әрекеттеседі;
- 2H3PО4 + 3Na2S = 2Na3PО4 + 3H2S↑
жаңа тұз және жаңа қышқыл түзеді.
Фосфор қышқылының қалдығына (РО43-) сапалық реакция жасау үшін күміс ионы (Ag+) қолданылады.
- Н3РО4+ 3AgNО3 = Ag3PО4↓+ 3HNО3
- (РО43-+ 3Ag+→ Ag3PО4↓
Қолданылуы
- Н3РО4→фосфаттар→тыңайтқыш.
Фосфор қышқылы тірі ағзалардың өмір сүруіне қажетті органикалық фосфорлы қосылыстар күйінде көптеп кездеседі (АТФ; глюжкозофосфат).
Дереккөздер
- Химия: Усманова М. Б., Сақариянова Қ. Н. Жалпы білім беретін мектептің 9-сыныбына арналған оқулық, 2-басылымы, өңделген, толықтырылған. - Алматы: Атамұра, 2009. - 288 бет. ISBN 9965-34-929-0
Бұл мақалада еш сурет жоқ. Мақаланы жетілдіру үшін қажетті суретті енгізіп көмек беріңіз. Суретті қосқаннан кейін бұл үлгіні мақаладан аластаңыз.
|
Бұл мақаланы Уикипедия сапа талаптарына лайықты болуы үшін уикилендіру қажет. |
Бұл — химия бойынша мақаланың бастамасы. Бұл мақаланы толықтырып, дамыту арқылы, Уикипедияға көмектесе аласыз. |
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер
Fosfor kyshkyly ortofosfor kyshkyly H3PO4 mol m 97 995 tүssiz gigroskopiyalyk kristalldar a 0 5762 nm b 0 4831 nm s 1 1569 nm 95 31 auada zhajylady balku temp 42 5 S tyg 1 88 g sm3 DH0obr 1283 kDzh mol Balkygan kүjde askynsalkyndauga kabiletti 150C ta koyu majly sujyktyk 121 0C ta shynytәrizdes massa tүzedi Fosfor kyshkyly suda kez kelgen katynasta aralasady Sujytylgan suly eritindilerdin kyshkyl dәmi bar AlynuyFosfor V oksidin suda eritu arkyly R2O5 ZN2O 2N3RO4 dd Fosforitke koncentrli kyshkylmen әreket etu arkyly Sa3 RO4 2 3H2SO4 konc 2N3RO4 3CaSO4 dd Fosfor kyshkyly үsh tүrli tuz tүzedi NaH2PO4 natrij digidrofosfaty Na2HPO4 natrij gidrofosfaty Na3PO4 natrij fosfaty Fosfor kyshkylynyn Na K tuzdary ortofosfattary gidro zhәne digidrofosfattary suda zhaksy eridi Himiyalyk kasietteriFosfor kyshkyly totyktyrgysh kasiet korsetpejdi kyshkyldarga tәn barlyk reakciyalarga tүsedi 1 aktivti metaldarmen sutek bole әrekettesedi 2N3RO4 ZSa Sa3 RO4 2 ZN2 dd 2 negizdik oksidtermen tuz ben su tүzedi 2N3RO4 3MgO Mg3 PO4 2 ZN2O dd 3 negizdermen tuz ben su tүze әrekettesedi N3RO4 3NaOH Na3PO4 3H2O dd 4 әlsiz kyshkyldardyn tuzdarymen әrekettesedi 2H3PO4 3Na2S 2Na3PO4 3H2S dd zhana tuz zhәne zhana kyshkyl tүzedi Fosfor kyshkylynyn kaldygyna RO43 sapalyk reakciya zhasau үshin kүmis iony Ag koldanylady N3RO4 3AgNO3 Ag3PO4 3HNO3 RO43 3Ag Ag3PO4 dd ҚoldanyluyN3RO4 fosfattar tynajtkysh Fosfor kyshkyly tiri agzalardyn omir sүruine kazhetti organikalyk fosforly kosylystar kүjinde koptep kezdesedi ATF glyuzhkozofosfat DerekkozderHimiya Usmanova M B Sakariyanova Қ N Zhalpy bilim beretin mekteptin 9 synybyna arnalgan okulyk 2 basylymy ondelgen tolyktyrylgan Almaty Atamura 2009 288 bet ISBN 9965 34 929 0Bul makalada esh suret zhok Makalany zhetildiru үshin kazhetti suretti engizip komek beriniz Suretti koskannan kejin bul үlgini makaladan alastanyz Suretti mynnan tabuga bolady osy makalanyn takyrybyna bajlanysty suret Ortak korda tabyluy mүmkin makalanyn ozge til uikilerindegi nuskalaryn karap koriniz oziniz zhasagan suretti zhүkteniz avtorlyk kukykpen korgalgan suret kospanyz Bul makalany Uikipediya sapa talaptaryna lajykty boluy үshin uikilendiru kazhet Bul himiya bojynsha makalanyn bastamasy Bul makalany tolyktyryp damytu arkyly Uikipediyaga komektese alasyz