Музыкалық дыбыс – музыкалық жүйеде нақтылы орны бар, тұрақты биіктіктегі дыбыс. Музыкалық дыбыс музыка мәдениетінің көпғасырлық даму барысында (шу дыбыстардан бөлек) айқындалып, белгілі бір жүйелі қалыпқа түсіріліп, музыкалық ойды, образды бейнелеуде қолданылатын көркемдік құбылыс. Олардың дыбыс биіктігі, естілу күші, тембрі, ұзақтығы айқын. Музыкалық дыбыстағы негізгі тонның жоғарылығы субконтроктавадағы до-дан 5-октовадағы до-реге дейін болады (16 – 4000/1500 гц). Бір октавада бір-бірінен жарты тон айырмашылығы бар 12 дыбыс қолданылады.
Дереккөздер
- Қазақ энциклопедиясы
- Қазақстан энциклопедиясы, VI-том
Бұл мақаланы Уикипедия сапа талаптарына лайықты болуы үшін уикилендіру қажет. |
Бұл мақалада еш сурет жоқ. Мақаланы жетілдіру үшін қажетті суретті енгізіп көмек беріңіз. Суретті қосқаннан кейін бұл үлгіні мақаладан аластаңыз.
|
![]() | Бұл — мақаланың бастамасы. Бұл мақаланы толықтырып, дамыту арқылы, Уикипедияға көмектесе аласыз. Бұл ескертуді дәлдеп ауыстыру қажет. |
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер
Muzykalyk dybys muzykalyk zhүjede naktyly orny bar turakty biiktiktegi dybys Muzykalyk dybys muzyka mәdenietinin kopgasyrlyk damu barysynda shu dybystardan bolek ajkyndalyp belgili bir zhүjeli kalypka tүsirilip muzykalyk ojdy obrazdy bejneleude koldanylatyn korkemdik kubylys Olardyn dybys biiktigi estilu kүshi tembri uzaktygy ajkyn Muzykalyk dybystagy negizgi tonnyn zhogarylygy subkontroktavadagy do dan 5 oktovadagy do rege dejin bolady 16 4000 1500 gc Bir oktavada bir birinen zharty ton ajyrmashylygy bar 12 dybys koldanylady DerekkozderҚazak enciklopediyasyҚazakstan enciklopediyasy VI tomBul makalany Uikipediya sapa talaptaryna lajykty boluy үshin uikilendiru kazhet Bul makalada esh suret zhok Makalany zhetildiru үshin kazhetti suretti engizip komek beriniz Suretti koskannan kejin bul үlgini makaladan alastanyz Suretti mynnan tabuga bolady osy makalanyn takyrybyna bajlanysty suret Ortak korda tabyluy mүmkin makalanyn ozge til uikilerindegi nuskalaryn karap koriniz oziniz zhasagan suretti zhүkteniz avtorlyk kukykpen korgalgan suret kospanyz Bul makalanyn bastamasy Bul makalany tolyktyryp damytu arkyly Uikipediyaga komektese alasyz Bul eskertudi dәldep auystyru kazhet