Көккөз Құндыбаев (шамамен 1745 – 1803) – би. Кіші жүз құрамындағы әлімұлы тайпасының кете руынан шыққан. Қазіргі Ақтөбе өңірінде туып өскен. Көккөз – Әбілқайыр хан балаларының озбырлығына қарсы Орынбор генерал-губернаторы О.А. Игельстром арқылы Екатерина ҚҚ-ге шағым хат жазған 185 бидің бірі. 1785 ж. 21 шілдеде жазған хатта Әбілқайыр ханның балаларын хандықтан тайдыруды, түрмедегі аманаттарды қайтаруды сұраған. Осы хат негізінде Кіші жүзге қарасты старшиналардың жиналысы Елецкіден (Тұзтөбе) 100 шақырымдай жердегі Женбішер өзенінің бойында 1785 ж. 21 қыркүйекте өтеді. Онда Кіші жүзді билеуді уақытша жаңадан құру, қысқы қоныстарды кеңейту туралы шешім қабылданады. Басты ордалар белгіленеді. Осы ордаларға Көккөз би бас кеңесші болғандардың бірі. Көккөз би 1787 ж. кете тайпасы атынан расправа болып сайланған және сол жылы 16 қазанда Орынбор жиынына делегат болып барады. 1797 ж. 29 тамыздағы хан кеңесіне Көккөз би де қатысқан.
Дереккөздер
Қазақ Энциклопедиясы, 11 - том
Бұл мақаланы Уикипедия сапа талаптарына лайықты болуы үшін уикилендіру қажет. |
Бұл мақалада еш сурет жоқ. Мақаланы жетілдіру үшін қажетті суретті енгізіп көмек беріңіз. Суретті қосқаннан кейін бұл үлгіні мақаладан аластаңыз.
|
Бұл — мақаланың бастамасы. Бұл мақаланы толықтырып, дамыту арқылы, Уикипедияға көмектесе аласыз. Бұл ескертуді дәлдеп ауыстыру қажет. |
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер
Kokkoz Қundybaev shamamen 1745 1803 bi Kishi zhүz kuramyndagy әlimuly tajpasynyn kete ruynan shykkan Қazirgi Aktobe onirinde tuyp osken Kokkoz Әbilkajyr han balalarynyn ozbyrlygyna karsy Orynbor general gubernatory O A Igelstrom arkyly Ekaterina ҚҚ ge shagym hat zhazgan 185 bidin biri 1785 zh 21 shildede zhazgan hatta Әbilkajyr hannyn balalaryn handyktan tajdyrudy tүrmedegi amanattardy kajtarudy suragan Osy hat negizinde Kishi zhүzge karasty starshinalardyn zhinalysy Eleckiden Tuztobe 100 shakyrymdaj zherdegi Zhenbisher ozeninin bojynda 1785 zh 21 kyrkүjekte otedi Onda Kishi zhүzdi bileudi uakytsha zhanadan kuru kysky konystardy kenejtu turaly sheshim kabyldanady Basty ordalar belgilenedi Osy ordalarga Kokkoz bi bas kenesshi bolgandardyn biri Kokkoz bi 1787 zh kete tajpasy atynan rasprava bolyp sajlangan zhәne sol zhyly 16 kazanda Orynbor zhiynyna delegat bolyp barady 1797 zh 29 tamyzdagy han kenesine Kokkoz bi de katyskan DerekkozderҚazak Enciklopediyasy 11 tom Bul makalany Uikipediya sapa talaptaryna lajykty boluy үshin uikilendiru kazhet Bul makalada esh suret zhok Makalany zhetildiru үshin kazhetti suretti engizip komek beriniz Suretti koskannan kejin bul үlgini makaladan alastanyz Suretti mynnan tabuga bolady osy makalanyn takyrybyna bajlanysty suret Ortak korda tabyluy mүmkin makalanyn ozge til uikilerindegi nuskalaryn karap koriniz oziniz zhasagan suretti zhүkteniz avtorlyk kukykpen korgalgan suret kospanyz Bul makalanyn bastamasy Bul makalany tolyktyryp damytu arkyly Uikipediyaga komektese alasyz Bul eskertudi dәldep auystyru kazhet