Атомдық нөмір , атом нөмірі, рет нөмірі, атом саны — элементтің периодтық жүйедегі алып тұрған орнына сәйкес рет нөмірі. 1913 ж. ағылшын физигі Г.Мозли рентген сәулесі толқынының ұзындығын зерттеу нәтижесінде элементтің сипаттамасы оның ядролық заряды екенін және бұл зарядтың элементтен элементке көшкенде бір санға артатындығын анықтаған. А. н. атом ядросындағы протондар санына тең, ал мұның өзі сәйкес бейтарап атомның электрондық қабығындағы электрондар санына тең болады. А. н. ғ белгісімен белгіленеді.
Атомдық нөмір - атомның негізгі қасиеттерін анықтаушы ядроның зарядына (қарапайым электр зарядының бірлігіндегі) тең, атомның негізгі сипаттамаларының бірі. Атомдық нөмір ядродағы протондар санына, бейта�рап атом үшін – ондағы электрондар санына тең. Менделеевтің элементтердің периодтық жүйесінде химиялық элементтер атомдық нөмірдің өсу реті бойынша орналасқан. Сол себепті химияда осы атаудың синонимі – р е т т і к н ө м і р атауы қабылданған.
Бұл мақалада еш сурет жоқ. Мақаланы жетілдіру үшін қажетті суретті енгізіп көмек беріңіз. Суретті қосқаннан кейін бұл үлгіні мақаладан аластаңыз.
|
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер
Atomdyk nomir atom nomiri ret nomiri atom sany elementtin periodtyk zhүjedegi alyp turgan ornyna sәjkes ret nomiri 1913 zh agylshyn fizigi G Mozli rentgen sәulesi tolkynynyn uzyndygyn zertteu nәtizhesinde elementtin sipattamasy onyn yadrolyk zaryady ekenin zhәne bul zaryadtyn elementten elementke koshkende bir sanga artatyndygyn anyktagan A n atom yadrosyndagy protondar sanyna ten al munyn ozi sәjkes bejtarap atomnyn elektrondyk kabygyndagy elektrondar sanyna ten bolady A n g belgisimen belgilenedi Atomdyk nomir atomnyn negizgi kasietterin anyktaushy yadronyn zaryadyna karapajym elektr zaryadynyn birligindegi ten atomnyn negizgi sipattamalarynyn biri Atomdyk nomir yadrodagy protondar sanyna bejta rap atom үshin ondagy elektrondar sanyna ten Mendeleevtin elementterdin periodtyk zhүjesinde himiyalyk elementter atomdyk nomirdin osu reti bojynsha ornalaskan Sol sebepti himiyada osy ataudyn sinonimi r e t t i k n o m i r atauy kabyldangan Bul makalada esh suret zhok Makalany zhetildiru үshin kazhetti suretti engizip komek beriniz Suretti koskannan kejin bul үlgini makaladan alastanyz Suretti mynnan tabuga bolady osy makalanyn takyrybyna bajlanysty suret Ortak korda tabyluy mүmkin makalanyn ozge til uikilerindegi nuskalaryn karap koriniz oziniz zhasagan suretti zhүkteniz avtorlyk kukykpen korgalgan suret kospanyz