Қисық Төзекұлы (1780) - ел билеушісі, аға сұлтан, дуанбасы болған адам, Абайдың құдасы,
Найманның Кенже атасынан. Ақылды, бірбеткей, мәселені тез шешетін, бірақ кісі болған. Қисық өз елінде талай рет болыстыққа, Аягөз дуаны құрамынан Көкпекті ауданы ашылғанда, 1844 жылдан аға сұлтан болып сайланған. тағылған (1823, 23 мамыр), «Үздік қызметі үшін» алтын медалімен марапатталған. 1833 ж. 2 сәуірде , 1842 ж. штаб капитан шені берілген. Абайдың Ділдәдан туған баласы Ақылбайға атасы Құнанбай Қисықтың Жүмаханнан туған немересі - Ізханды алып берген. Ізхан Құнанбайдың Нүрғаным деген әйелімен бірге тұрып, сыйыса алмаған соң Абай Ақылбайды бөлек үй қылып шығарып, Нұрғанымды өз аулында ұстаған. А. Янушкевичтің «Күнделіктері мен хаттары» кітабында Қисық пен Құнанбайдың Ұлы жүз қазақтарының «Ой жайлауда» өтетін салтанатына бірге барғаны жазылған. Абай Қисықтың ел басқару ісіндегі мол тәжірибесін терең білімін жоғары бағалаған.
Дереккөздер
- Абай. Энциклопедия. – Алматы: «Қазақ энциклопедиясының» Бас редакциясы, «Атамұра» баспасы, ISBN 5-7667-2949-9
Бұл мақалада еш сурет жоқ. Мақаланы жетілдіру үшін қажетті суретті енгізіп көмек беріңіз. Суретті қосқаннан кейін бұл үлгіні мақаладан аластаңыз.
|
Бұл мақаланы Уикипедия сапа талаптарына лайықты болуы үшін уикилендіру қажет. |
![]() | Бұл — мақаланың бастамасы. Бұл мақаланы толықтырып, дамыту арқылы, Уикипедияға көмектесе аласыз. Бұл ескертуді дәлдеп ауыстыру қажет. |
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер
Қisyk Tozekuly 1780 el bileushisi aga sultan duanbasy bolgan adam Abajdyn kudasy Najmannyn Kenzhe atasynan Akyldy birbetkej mәseleni tez sheshetin birak kisi bolgan Қisyk oz elinde talaj ret bolystykka Ayagoz duany kuramynan Kokpekti audany ashylganda 1844 zhyldan aga sultan bolyp sajlangan tagylgan 1823 23 mamyr Үzdik kyzmeti үshin altyn medalimen marapattalgan 1833 zh 2 sәuirde 1842 zh shtab kapitan sheni berilgen Abajdyn Dildәdan tugan balasy Akylbajga atasy Қunanbaj Қisyktyn Zhүmahannan tugan nemeresi Izhandy alyp bergen Izhan Қunanbajdyn Nүrganym degen әjelimen birge turyp syjysa almagan son Abaj Akylbajdy bolek үj kylyp shygaryp Nurganymdy oz aulynda ustagan A Yanushkevichtin Kүndelikteri men hattary kitabynda Қisyk pen Қunanbajdyn Ұly zhүz kazaktarynyn Oj zhajlauda otetin saltanatyna birge bargany zhazylgan Abaj Қisyktyn el baskaru isindegi mol tәzhiribesin teren bilimin zhogary bagalagan DerekkozderAbaj Enciklopediya Almaty Қazak enciklopediyasynyn Bas redakciyasy Atamura baspasy ISBN 5 7667 2949 9Bul makalada esh suret zhok Makalany zhetildiru үshin kazhetti suretti engizip komek beriniz Suretti koskannan kejin bul үlgini makaladan alastanyz Suretti mynnan tabuga bolady osy makalanyn takyrybyna bajlanysty suret Ortak korda tabyluy mүmkin makalanyn ozge til uikilerindegi nuskalaryn karap koriniz oziniz zhasagan suretti zhүkteniz avtorlyk kukykpen korgalgan suret kospanyz Bul makalany Uikipediya sapa talaptaryna lajykty boluy үshin uikilendiru kazhet Bul makalanyn bastamasy Bul makalany tolyktyryp damytu arkyly Uikipediyaga komektese alasyz Bul eskertudi dәldep auystyru kazhet