Мезосфера (гр. mesos — ортаңғы және sphaіra — шар) — атмосфераның 50 — 80 километр биіктіктегі ортаңғы қабаты. Стратосфера (мезосфера асты) мен ионосфера (мезосфера үсті) қабаттарының аралығында. Мезосферада жоғарылаған сайын температура төмендей береді: 50 километр биіктікте 70°С шамасында болса, 80 километр төңірегінде — 900°С-қа дейін төмендейді. Мезосфера құбылыстары (температурасы, қысымы тағы басқа) метеорологиялық ракетадағы құралдар күшімен анықталады.
Термин 1951 жылы Географиялық және геофизикалық одақ шешімімен қабылданды. Мезосфераның газдық құрамы атмосфералық қабаттардың төменгі бөлігінде орналасқандар секілді тұрақты және 80% азот пен 20% оттегіден тұрады. Мезосфера төменгі қабаттағы стратосферадан стратопауза арқылы, ал жоғары қабаттағы термосферадан мезопауза арқылы бөлінген. Мезопауза негізінен турбопаузамен сәйкес келеді.
Дереккөздер
- Қазақ тілі терминдерінің салалық ғылыми түсіндірме сөздігі: География және геодезия. — Алматы: «Мектеп» баспасы, 2007. — 264 бет. ISBN 9965-36-367-6
Бұл мақаланы Уикипедия сапа талаптарына лайықты болуы үшін уикилендіру қажет. |
Бұл мақалада еш сурет жоқ. Мақаланы жетілдіру үшін қажетті суретті енгізіп көмек беріңіз. Суретті қосқаннан кейін бұл үлгіні мақаладан аластаңыз.
|
Бұл — мақаланың бастамасы. Бұл мақаланы толықтырып, дамыту арқылы, Уикипедияға көмектесе аласыз. Бұл ескертуді дәлдеп ауыстыру қажет. |
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер
Mezosfera gr mesos ortangy zhәne sphaira shar atmosferanyn 50 80 kilometr biiktiktegi ortangy kabaty Stratosfera mezosfera asty men ionosfera mezosfera үsti kabattarynyn aralygynda Mezosferada zhogarylagan sajyn temperatura tomendej beredi 50 kilometr biiktikte 70 S shamasynda bolsa 80 kilometr tonireginde 900 S ka dejin tomendejdi Mezosfera kubylystary temperaturasy kysymy tagy baska meteorologiyalyk raketadagy kuraldar kүshimen anyktalady Termin 1951 zhyly Geografiyalyk zhәne geofizikalyk odak sheshimimen kabyldandy Mezosferanyn gazdyk kuramy atmosferalyk kabattardyn tomengi boliginde ornalaskandar sekildi turakty zhәne 80 azot pen 20 ottegiden turady Mezosfera tomengi kabattagy stratosferadan stratopauza arkyly al zhogary kabattagy termosferadan mezopauza arkyly bolingen Mezopauza negizinen turbopauzamen sәjkes keledi DerekkozderҚazak tili terminderinin salalyk gylymi tүsindirme sozdigi Geografiya zhәne geodeziya Almaty Mektep baspasy 2007 264 bet ISBN 9965 36 367 6Bul makalany Uikipediya sapa talaptaryna lajykty boluy үshin uikilendiru kazhet Bul makalada esh suret zhok Makalany zhetildiru үshin kazhetti suretti engizip komek beriniz Suretti koskannan kejin bul үlgini makaladan alastanyz Suretti mynnan tabuga bolady osy makalanyn takyrybyna bajlanysty suret Ortak korda tabyluy mүmkin makalanyn ozge til uikilerindegi nuskalaryn karap koriniz oziniz zhasagan suretti zhүkteniz avtorlyk kukykpen korgalgan suret kospanyz Bul makalanyn bastamasy Bul makalany tolyktyryp damytu arkyly Uikipediyaga komektese alasyz Bul eskertudi dәldep auystyru kazhet