Бугер-Ламберт-Бер заңы — бір түсті () жарық шоғының орта арқылы өткендегі әлсіреуін анықтайтын заң. Қалыңд. І-ге тең жұтатын қабат арқылы өткен жарық шоғының қарқындылығы І0 шамадан І шамаға дейін төмендейді. Ол былай анықталады: І=І0Һе-kҺl, мұндағы k — , ол заттың қасиетін сипаттайды; kжұтылатын жарықтың толқын ұзындығына () тәуелді, ал қарқындылығына тәуелсіз болады. Ерітінділер үшін k=СҺ болып жазылады, С — , — () молекуласының толқын ұзынд. -ға тең жарықпен өзара әсерлерін сипаттайтын коэффициент, ол С-ке тәуелсіз. Бұл заңды тәжірибе арқылы француз ғалымы ашқан (1729), неміс ғалымы оны теориялық жолмен қорытқан (1760), ал тағы бір неміс ғалымы ерітінділер үшін тұжырымдаған (1852). Бугер-Ламберт-Бер заңы ерітінділердің жарықты жұтуын өлшеу арқылы ерітілген заттың концентрациясын анықтау әдісінің негізіне алынған. Бугер-Ламберт-Бер заңының орындалу ауқымы кең, бірақ жарық қарқындылығы өте жоғары (мыс., ) болған жағдайда kкоэффициенті жарық қарқындылығына тәуелді болады да, бұл заңнан ауытқушылық байқалады.
Пайдаланылған әдебиет
“Қазақ Энциклопедиясы”, ||-том
Бұл — мақаланың бастамасы. Бұл мақаланы толықтырып, дамыту арқылы, Уикипедияға көмектесе аласыз. Бұл ескертуді дәлдеп ауыстыру қажет. |
Бұл мақаланы Уикипедия сапа талаптарына лайықты болуы үшін уикилендіру қажет. |
уикипедия, wiki, кітап, кітаптар, кітапхана, мақала, оқу, жүктеу, тегін, тегін жүктеу, mp3, видео, mp4, 3gp, jpg, jpeg, gif, png, сурет, музыка, ән, фильм, кітап, ойын, ойындар, ұялы, андроид, iOS, apple, ұялы телефон, samsung, iphone, xiomi, xiaomi, redmi, honor, oppo, nokia, sonya, mi, ДК, веб, компьютер
Buger Lambert Ber zany bir tүsti zharyk shogynyn orta arkyly otkendegi әlsireuin anyktajtyn zan Қalynd I ge ten zhutatyn kabat arkyly otken zharyk shogynyn karkyndylygy I0 shamadan I shamaga dejin tomendejdi Ol bylaj anyktalady I I0Һe k Һl mundagy k ol zattyn kasietin sipattajdy k zhutylatyn zharyktyn tolkyn uzyndygyna tәueldi al karkyndylygyna tәuelsiz bolady Eritindiler үshin k SҺ bolyp zhazylady S molekulasynyn tolkyn uzynd ga ten zharykpen ozara әserlerin sipattajtyn koefficient ol S ke tәuelsiz Bul zandy tәzhiribe arkyly francuz galymy ashkan 1729 nemis galymy ony teoriyalyk zholmen korytkan 1760 al tagy bir nemis galymy eritindiler үshin tuzhyrymdagan 1852 Buger Lambert Ber zany eritindilerdin zharykty zhutuyn olsheu arkyly eritilgen zattyn koncentraciyasyn anyktau әdisinin negizine alyngan Buger Lambert Ber zanynyn oryndalu aukymy ken birak zharyk karkyndylygy ote zhogary mys bolgan zhagdajda k koefficienti zharyk karkyndylygyna tәueldi bolady da bul zannan auytkushylyk bajkalady Pajdalanylgan әdebiet Қazak Enciklopediyasy tom Bul makalanyn bastamasy Bul makalany tolyktyryp damytu arkyly Uikipediyaga komektese alasyz Bul eskertudi dәldep auystyru kazhet Bul makalany Uikipediya sapa talaptaryna lajykty boluy үshin uikilendiru kazhet